járvány miatt imádkozni?

Láttam pár napja a híradóban, hogy Ferenc pápa imádkozott azért, hogy a járvány minél előbb érjen véget. Ha katolikus lennék, akkor nyugodtan hátradőlnék, és letenném az aggodalmaimat, hiszen ha Ferenc pápa imádkozott Istenhez a járvány miatt, akkor őt biztos meghallgatja Isten… Csakhogy nem vagyok katolikus.

Protestánsként nem feltétlenül elég a megnyugvásra, hogy a kereszténység legfőbb reprezentatív személyisége imádkozik a járvány megszűnéséért.

Mit ér az ima most, mit ér most egy tekintélyes hívő imája?

Felhívást is ismerünk arról, hogy imádkozzunk együtt a járvány megszűnéséért. Ez a felfogás a mennyiségre teszi a hangsúlyt. Minél többen imádkozunk, annál jobban meghallgat Isten. Így van, tényleg?

Talán a Jónás Könyve bibliai példája lebegett a kezdeményezők előtt, - vagy ki tudja, de a Jónás Könyve mindenképpen fontos példa: ahol Ninive megtér, és Isten ezért nem bocsátott rájuk katasztrófát, hiába fenyegette Jónás pusztulással a várost. De ebben a bibliai könyvben arról van szó, hogy az egész város megtér. – És, a slusszpoén, hogy Isten nem is akarta egyáltalán elpusztítani a várost, és hogy miért nem, ott nem az az érv szerepel, hogy hát megtért és bűnbánatot gyakorolt mindenki, hanem hogy annyira „fotykosok” /ezt a szót a gyerekeimtől tanultam/, hogy még a jobb kezüket sem tudják megkülönböztetni a baltól.

Vagyis Jónás Könyve /szerzője/ szerint a haragvó Isten képzetére szükség van, még ha nem is helyes teológiailag, de a nép csak ezt érti, és veszi komolyan.

Annak idején, Észak-Németországban az 1600-as években, tenderparti fríz szigeteken iszonyatos vihar és szökőár pusztított, a helyi lelkész pedig mi másról, mint Isten haragjáról beszélt. A felvilágosultabbak pedig a tudományos időjárás - előrejelzések mielőbbi bevezetését sürgették, hogy legközelebb fel lehessen készülni egy hasonló időjárási helyzetre.

A krízis egy fontos felismerést eredményezett: az Isten haragja-teológia nem lehet akadálya a természeti törvények jobb megismerésének.

Isten haragját emlegetni talán most is lehetne. Burkoltan ezt meg is tette valaki a közmédiában nemrég: „Azt nem tudhatjuk, hogy Isten büntetése-e, de hogy megérdemeltük, az biztos!”

Irénke néni jut eszembe, aki az időjárás kapcsán, mikor épp komoly aszály volt, azt mondta: „olyan az idő, amilyet megérdemlünk.”

Ez persze nem egy keresztény gondolat, hogy érdemeink szerint kapunk javakat Istentől, mondjuk éppen jó időt. Jézus a Hegyi Beszédben azt mondja, „Isten felhozza napját jókra és gonoszakra, esőt ad igazaknak és hamisaknak”, vagyis személyválogatás nélkül ad Isten jó és rossz időt, - Jézusnál az isteni szeretet szimbóluma a mindenkit egyaránt érintő időjárás.

Visszatérve a járványra: mit mond a járványról a teológia?